2026. január 1-jétől módosulnak a koridor-nyugdíj vagy más néven korai résznyugdíj (Korridorpension) igénybevételének feltételei azok számára, akik 1964. január 1. után születtek:
- A legkorábbi igénybevételi életkor fokozatosan 62 évről 63 évre emelkedik.
- A szükséges biztosítási hónapok száma szintén fokozatosan nő – 480-ról 504 hónapra.
A átmeneti szabályozásokról, levonásokról és a koridor-nyugdíj pontos összegéről további információkat itt talál.
Résznyugdíj (Teilpension)
Mit kell tudni róla?
Aki résznyugdíjat szeretne igénybe venni, annak a munkaidejét 25% és 75% között kell csökkentenie.
Ehhez írásbeli megállapodás szükséges a munkáltatóval, amelyben rögzítik a munkaidő-csökkentés időtartamát és mértékét.
A csökkentés alapja az a főfoglalkozási arány, amely a meghatározó időpontot megelőző évben túlsúlyban volt. Részletesebb információk az osztrák nyugdíjfolyíósító, a PVA brosúrájának a 6–7. oldalán találhatók.
A kérelmet a Nyugdíjbiztosítónál (Pensionsversicherung, PV) kell benyújtani. Ha a PV megállapítja a résznyugdíjra való jogosultságot, határozatot (Bescheid) küld. A kérelem beadásával és tanácsadással kapcsolatban természetesen irodánkhoz is fordulhat bizalommal elérhetőségeink egyikén, melyet itt talál.
A nyugdíjszámlát ezután a csökkentett munkavégzés arányában (a választott mérték szerint) lezárják, és ebből számítják ki, majd havonta folyósítják a résznyugdíjat. A résznyugdíj a meghatározott időponttól (Stichtag) kezdődően jár.
Fontos: ha valaki már résznyugdíjat kap, később nem szerezhet jogosultságot sem hosszú szolgálati idejű nyugdíjra, sem nehéz fizikai munkát végzők nyugdíjára, illetve csökkent munkaképesség miatt járó ellátásra (pl. rokkantsági vagy munkaképtelenségi nyugdíj).
Bajban az osztrák nyugdíjellátás?
A „nyugdíj túlköltekezés napja” (Pension Overshoot Day) idén (2025) Ausztriában augusztus 13-ára esett — három nappal korábbra, mint tavaly. Ettől a naptól kezdve naponta 230 millió eurót kell az állami költségvetésből a nyugdíjalapokba irányítani.
A nyugdíjbiztosítási pénztárak nem tudják teljes egészében saját bevételeikből fedezni a nyugdíjkifizetéseket. Az osztrák rendszerben az aktuálisan dolgozó lakosság fizeti a járulékokat, amelyekből a már nyugdíjban lévők kapják a juttatásukat. Az államnak azonban évente 33 milliárd eurót kell hozzátennie – ez az úgynevezett „nyugdíjlyuk”.
Az Ipari Szövetség (IV) szerint a tendencia aggasztó:
- 2022-ben a kritikus nap augusztus 19-ére esett,
- 2023-ban augusztus 16-ára,
- és 2029-re várhatóan már augusztus 1-jére tolódik.
Amíg a Jungindustrie (Junos) részvényalapú nyugdíjrendszert, a Junge Wirtschaft pedig a KESt (tőkenyereségadó) tartási időszakának visszavezetését követeli, a pénzügyminiszter és a szociális miniszter (mindkettő SPÖ) szerint a rendszer finanszírozása biztosított.
Források:
https://www.pv.at/web/startseite
Ha kérdése van osztrák nyugdíjjal kapcsolatban, keressen minket bizalommal!
